Feszültnek érzi magát, vagy aggódik? Érzelmei hatással lehetnek kognitív képességeire.
Időnként mindannyiunkkal előfordul. Feszült, nyűgös, és azt veszi észre, hogy nehezére esik koncentrálni. Vagy rosszul aludt, és ma reggel ködös az agya, és egyszerűen nem tudja magát beindítani. Ha úgy gondolja, hogy nem vág úgy az esze, mint általában, akkor ezt nem csak képzeli.
A hangulat és az agy működése közötti kapcsolat erősebb, mint gondolnánk. Az aggodalom vagy a stressz kihatással lehet a fókuszálásra, a dolgokra való emlékezésre és a mindennapi feladatok elvégzésére. És bár előfordulhat, hogy nem tudja elkerülni az élet minden stresszét, vannak olyan taktikák, amelyek segítségével jobban irányíthatja magát.
Néha a hangulati problémák komolyabb problémát jelezhetnek. Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ szerint a 65 év feletti felnőtteknél nagyobb a depresszió kockázata.
"A depresszió befolyásolja a figyelmét, ami csökkentheti a memóriáját és [az információ feldolgozásának képességét]" - mondja Lynn Schaefer, Ph.D. neuropszichológus. (Lynn A. Schaefer, Ph.D. okleveles klinikai neuropszichológus a New York állambeli Long Islanden. Szakmai érdeklődési területe az idegrendszeri viselkedési zavarok, például az agysérülés és a demencia felmérése és kezelése, az oktatási célú felvilágosítás, valamint a döntéshozatali képesség meghatározása. Társszerkesztője a Routledge által kiadott „A Casebook of Mental Capacity in US Legislation: Assessment and Legal Commentary” című könyvnek, valamint társszerzője a „Working with the Brain in Psychology: A Careers in Neuropsychology” című könyvnek. Director of Neuropsychology, Nassau University Medical Center)
Ismerjen meg
- néhány gyakori hangulati problémát, amelyek befolyásolhatják agyi teljesítményét,
- egyszerű stratégiákat ezek kezelésére,
- és olyan jeleket, amelyek azt jelzik, hogy esetleg orvoshoz kell fordulnia.
1. hangulati probléma: Stressz és szorongás
Mindenki aggódik néha. Lehet, hogy aggódik egy orvosi vizsgálat miatt, stresszes egy közelgő utazás miatt, vagy ideges, mert nyilvánosan kell beszélnie. A meg nem álló gondolatok egész éjjel ébren tarthatják, és ezzel rontja a másnapi összpontosítási képességét.
Az agy központi szerepet játszik a stresszben, mert az agy dönti el, hogy a stressz hasznos vagy káros.
Teljesen normális dolog, ha stresszesnek és aggodónak érzi magát valami miatt, ami egy adott eseményhez vagy problémához kapcsolódik. Amíg a szorongás elmúlik, amint a stresszes esemény véget ért. Valójában egy kis stressz rövid időre hasznos lehet.
Miért? Testünk „harcolj vagy menekülj” hormonokat szabadít fel – például az adrenalint –, amelyek felerősíthetik a figyelmünket és a sebességünket. Ez segít elkerülni az olyan veszélyeket, mint egy szembejövő autó vagy egy lezuhanó szikla. Könnyebbé teheti az összpontosítást és a feladatok elvégzését is, például ha határidőt kell betartani.
De a stressznek való hosszan tartó kitettség – különösen, ha a stressz forrása kívül esik az irányítási képességünkön – káros lehet. A hosszabb távú stressz felszabadítja a kortizol nevű hormont, amely idővel az agy memóriaközpontjaiban az idegsejtek kapcsolatainak elvesztését okozhatja. Ez is oka lehet annak, hogy a krónikus stresszben szenvedő emberek memóriaproblémákkal küzdenek.
Ha állandóan szorong, akkor szorongásos zavarban szenvedhet. Az ilyen hangulatzavarban szenvedők intenzív stresszt és aggodalmat élnek meg. A Mayo Clinic szerint néhány gyakori tünet a következő:
- Nehézségek az aggodalom kontrollálásában
- Ideges, nyugtalan vagy feszült érzés
- Koncentrálási gondok
- Feledékenység
- A közelgő veszély, pánik vagy végzet érzése
- Alvási problémák
Jó gondolat, hogy beszéljen az orvosával, ha a fenti tünetek bármelyikét tapasztalja.
Mit tehet ez ellen: Ha azon kapja magát, hogy nem túl csodálatos gondolatok foglalkoztatják, próbáljon meg egy 15-30 perces blokkot elkülöníteni az „aggodalomra szánt időre”, hogy akkor ezekre koncentráljon, javasolja Schaefer. A meditáció, a mély légzés és más tudatossági gyakorlatok szintén megnyugvást hozhatnak. Ilyen lehet egy kardió edzés is, mint akár csak egy gyors séta.
De ha ezek a szorongó gondolatok megzavarják az életét, keresse fel orvosát. A krónikus szorongás kezelhető – és a kezelése segítheti az agy egészségét.
2. hangulati probléma: depressziós érzés
Rengeteg mindennapi dologtól lehet rossz kedve. Tegyük fel, hogy összeveszett a házastársával, vagy lerobbant az autója. Vagy talán azért ideges, mert valaki, akit szeret, beteg. Lehet, hogy motiválatlannak vagy szórakozottnak érzi magát. Az ilyen érzelmi hullámvölgyek normálisak. Szerencsére a legtöbb rossz hangulat csak átmeneti. Az emberek ki tudnak belőlük törni, el tudják végezni a napi feladataikat, és visszatérhetnek azokhoz a tevékenységekhez, amelyeket élveznek.
Ha azonban a szomorúság vagy a szorongás több mint két hétig tart, akkor depresszióban szenvedhet. A depresszió súlyos állapot. A tünetek közé tartozhatnak:
- A reménytelenség érzése
- Motiváció hiánya
- Az érdeklődés elvesztése az egykor szeretett tevékenységek iránt
- Fáradtság
- Alvási nehézségek
Ugyanilyen fontos, hogy a depresszió kognitív tüneteket is okozhat. Ezek közé tartozhatnak:
- A gondolkodási sebesség lassulása
- Figyelem és koncentráció problémák
- Problémák a munkamemóriával
- Döntéshozatali nehézségek
Mind a hangulati tünetek, mind a kognitív tünetek ugyanabból a mögöttes problémából erednek – egy olyan agyból, amely nincs túl jó állapotban. A hangulati tünetek és a kognitív tünetek pedig úgy tűnik, erősítik egymást.
A sötét hangulat arra készteti az embert, hogy elszakadjon az agyat stimuláló tevékenységektől, például a hobbiktól és a barátokkal való időtöltéstől. E fajta stimuláció nélkül kognitív problémák léphetnek fel. És ezek a problémák arra késztethetik az embert, hogy még jobban visszahúzódjon. Ebből a spirálból valakinek nehéz lehet egyedül kitörni.
Mit tehet ez ellen: Ha úgy gondolja, hogy depressziós, foglaljon időpontot orvosához. Ő kiértékelheti Önt, felvázolhat egy kezelési tervet, és akár mentálhigiénés szakemberhez is beutalhatja. A beszédterápia és a gyógyszeres kezelés kombinációja gyakran kordában tarthatja a depressziót.
A mindennapi rossz hangulat esetén az egészséges életmódbeli szokások segíthetnek megváltoztatni a gondolkodásmódot, és visszavezethetnek a helyes útra. Mozgassa meg a testét egy sétával, kerékpározással vagy jógaórával. Táplálkozzon egészségesen! És próbáljon ki néhány tudatossági technikát, mint például a meditáció vagy a hálanapló vezetése.
Fontos, hogy maradjon kapcsolatban másokkal. A társadalmi elszigeteltség az agyra is hatással lehet. Sőt, a kutatások összefüggésbe hozták a gyenge gondolkodási képességgel. A National Institute on Aging szerint még a demencia kockázatát is növelheti. Néhány ötlet: Találkozzon egy barátjával egy kávéra, hívja fel egy testvérét/unokatestvérét, csak hogy köszönjenek, vagy csatlakozzon egy helyi vagy környékbeli önkéntes csoporthoz.
Egy másik nagyszerű edzésprogram? A neurofeedback tudományosan alátámasztott agygyakorlatai, amelyek javíthatják a memóriát, a fókuszt és az agy sebességét.
3. hangulati probléma: Nem alszik eleget
A rossz alvás másnapra nyűgössé tehet. De a krónikus alvásproblémák idővel kognitív problémákhoz is vezethetnek a Sleep Foundation szerint. Ez azért van, mert elegendő alvás nélkül a túlhajszolt agysejtek nehezen tudják elvégezni a munkájukat.
„Ha másnap kimerült vagy, az kihat a koncentrációdra és a memóriádra” - mondja Schaefer. Sőt, egy 2022-es tanulmány szerint a középkorúak rossz alvása gyakran okoz problémákat a memóriában, a tanulásban és a koncentrációs képességben évekkel később. Egy másik tanulmány úgy találta: az emberek már egyetlen kialvatlan éjszaka után másnap a szorongás jeleit mutatták.
Ez azért van, mert az agy valójában nagyon elfoglalt, miközben Ön szundikál. Lehet, hogy nem is tud róla, de alvás közben az agya elismétli mindazt, amit napközben megtanult. Ez segít a hosszú távú emlékek rögzítésében. És azok a rendszerek, amelyek tisztítják a folyadékot, amelyben az agy lebeg, nagy sebességre kapcsolnak, így biztosítva, hogy a következő napot friss, tiszta környezetben kezdje az agya, hogy gondolkodhasson.
Ha tehát nem alszunk eleget, az nem csak a hangulatunkat befolyásolja, hanem az agyunk egészségét is.
Mit tehet ellene: Próbáljon meg rendszeres alvási rutint kialakítani, és törekedjen arra, hogy éjszakánkánt 7-9 órát aludjon. Ezek az elalvásjavító tippek segíthetnek:
- Kerülje a koffeint a nap végén. És hagyja ki a késő esti alkoholfogyasztást.
- Kerülje az étkezést közvetlenül lefekvés előtt.
- Ne lapozgasson az okostelefonján vagy a táblagépén az ágyban. A kék fény megzavarhatja az alvást.
- Minden nap ugyanabban az időben feküdjön le és ébredjen fel.
- Legyen a hálószobája sötét, hűvös és csendes.
Egy jó éjszakai alvás után pedig azt fogja tapasztalni, hogy a koncentrációs képessége kiélesedik. Könnyebben fog emlékezni dolgokra – például az új lefekvési időpontjára!
Egy másik nagyszerű módja annak, hogy minden reggel frissen ébredjen? Úgy, hogy rászánja magát egy kis agyfitnessre. Próbálja ki a neurofeedback tréninget, a vezető tudósok által tervezett agytréning programot, amely újrahuzalozza az agyat, hogy gyorsabban gondolkodjon, jobban összpontosítson és többre emlékezzen.